Önkontroll, kedveseim!

„Nem, kedves Herényi Károly, kedves Galamus-hívők, kedves mindenki, aki Kuncze Gáborral együtt sértve érzi magát. Nem az a kérdés, hogy négy év vagy huszonöt - a tüntetők is tudják, hogy az elmúlt négy évnél nincs lejjebb. S már rég nem az a kérdés, hogy miként lehetne elvtelen alkukkal és kamarillapolitikával legalább technikailag kikényszeríteni a kétharmad lebontását. Ez maximum a DK-Együtt-MSZP politikusai és talpnyalói számára létkérdés. Valódi változás csak akkor történhet Magyarországon, ha a politika végre visszanyeri eredeti jelentését (azaz, hogy a közügyeket az állampolgárok együtt vitatják meg a lehető legtöbb színtéren), és az emberekben kifejlődik az a demokratikus attitűd és civil kurázsi, ami a rendszerváltás összes eredménye ellenére sem vált meghatározó értékké, s ami védetté tehetné őket a hatalmi túlkapásokkal szemben.

Ehhez új mentalitásra, új gondolatokra, új szereplőkre van szükség. És legfőképpen időre. Akik most az utcákra vonultak, minden amatőrizmusuk és radikalizmusuk ellenére hitelesen állnak ki önmagukért, s valamiféle önszerveződést próbálnak létrehozni. Ez kudarcot is vallhat, de akár ki is fejlődhet belőle politikai program, egységes politikai cselekvés (Várady Zsolt iwiw-alapító felbukkanása jó jel, s egyben szimbólum: a tüntetők sokkal jobban értik azt a világot, amelyben élünk, mint a politikai osztály bármely szereplője).”